Mindenütt ott vannak. Nem látjuk őket, de állandó társaink. Nélkülük nem tudnánk életben maradni. És hát lekváros bukta sem létezne, ha nem lennének mikróbák. Határozottan szegényebb lenne a világ!
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nélkülük nem lennének fertőző betegségek sem. Olyan járványos betegségek, amelyek az emberiség során sok-sok millió, milliárd ember életét követelték. A járványok, a mikróbák az emberiség történelmét is alakították, háborúkat, országok, népek sorsát határozták meg. Például köztudott, hogy Hunyadi János a pestis áldozata lett.
Vírusok, baktériumok, gombák
Az orvosi mikrobiológia következő mikróbákkal foglalkozik:
A prionok speciális fehérjék. Nem élőlények, de képesek magukat megsokszorozni, betegséget okozni, egyik emberről a másikra terjedni.
A vírusok általában örökítő anyagból (DNS vagy RNS) és fehérjékből álló képletek. Az élőlényekre jellemző tuladonságaik is vannak, de néha úgy viselkednek, mint az élettelen anyag.
A mikrobiológiában a legismertebb élőlények a baktériumok. Sejtes élőlények, de sejtmagjuk nincsen. Általában jól tenyészthetőek laboratóriumi körülmények között, és jól is vizsgálhatóak. A betegséget okozó baktériumok mellett sok hasznos, sőt életfontosságú baktériummal is együtt élünk.
A gombák valódi sejtmaggal rendelkező élőlények. Se nem állatok, se nem növények, hanem külön csoportot alkotnak. A rengeteg gombafaj közül jónéhány tud emberi betegséget okozni.
Véglények közé az állati egysejtűek tartoznak az orvosi mikrobiológiában. A növényi egysejtűek, mostani tudásunk szerint, nem okoznak emberi betegséget. Az állati egysejtűek közül néhány nagyon súlyos betegséget is tud okozni.
A férgek és az ízeltlábúak, bár általában szabadszemmel mis láthatóak, szintén az orvosi mikrobiológiához tartoznak, ivel van köztük néhány emberi élösködő.
Rühatka (Sarcoptes scabiei); nem tudom miért, de az egyik kedvenc emberi élüsködőm. (Kép forrása: Wikipedia)
Egy ember, akit majdnem elfelejtett a világ
Vannak ismert emberek. Vannak népszerű emberek. Vannak emberek, akiknek a nevét szinte mindenki ismeri. És vannak emberek, akikről kevesen tudnak, pedig valami nagyot tettek az emberiségért. Viktor Zsdanov nevét kevesen ismerik, pedig van, aki szerint ő több ember életét mentette meg, mint bármelyik más orvos.
1914-ben született Oroszországban, a mai Ukrajna területén. Harkovban végzett 1936-ban, utána sokáig katonaorvosként dolgozott. Végül a járványtan és virológia lett a szakterülete.
Az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésén 1958-ban, mint a Szovjetúnió Egészségügyi Minisztere azt javasolta, hogy eradikálják (írtsák ki) a fekete himlőt a Földről. A fekete himlő egy súlyos, vírusos fertőző betegség. Magas halálozással jár (30%-körül), és a túlélők között gyakoriak a torzító bőrhegek, vakság (pl. Kölcsey Ferenc is a himlő következtében vakult meg fél szemére). Bár a himlő elleni védőoltás lehetősége már legalább a 18 század óta ismert volt, a betegség még a 20. században is kb. 300 millió ember halálát okozta.
Zsdanov javaslatát a Közgyűlés végül elfogadta, és ezután megkezdődött a világméretű oltási program. Az első időben a program nem volt sikeres, főleg Afrikában és Indiában volt nehéz a munka. 1966-ban a program élére az amerikai Donald Henderson került. A WHO még több pénzt fordított az oltási programra.1979. december 9-én az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a fekete himlő eltünt a Föld színéről, így ez az első és eddig egyetlen fertőző betegség, amelyet sikerült eradikálni.
Donald Henderson rengeteg elismerést és kitüntetést kapott. Viktor Zsdanovról elfelejtkezett a világ, pedig a javaslatával, és kitartó munkájával (a WHO kezdetben nem fogadta el a javaslatát) óvatos becsléssel is több száz millió embert mentett meg egy fájdalmas betegségtől és a haláltól.
